2017 év megjelenő bélyegei.

2017 évben megjelenő bélyegek január 30.állapot :

Letölthető :

2017 bélyegei

Magyarország bélyegeinek nyilvántartása  a 2018/I. katalógus alapján:

Magyar bélyegek 1850-1945

Magyar bélyegek 1945-1970

Magyar bélyegek 1970-2000

Magyar bélyegek 2000-2020

Magyar egyéb

Magyar vágott

Az Egyesület által kiadott személyes bélyeg az Egyesület megalakítására:

scanMABÉOE01.xnbak

Bélyegek ismertetése :

Bélyegtájékoztató

2017/11
150 ÉVES A MAGYAR POSTA
A Magyar Posta hatcímletű alkalmi bélyeg kisív kibocsátásával köszönti az önálló magyar postaigazgatás létrejöttének 150. évfordulóját. A hat bélyeget tartalmazó kisív 60.000 példányban, Domé Eszter grafikusművész tervei alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben készült. Az újdonság 2017. május 4-től kapható az elsőnapi postákon, a Filapostán, továbbá megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházán keresztül is.
Üzenetet közvetíteni mindig is fontos feladat volt, ezért a postások az emberi történelem kezdetétől meghatározó szereplői a mindennapi életnek és a régmúltról szóló legendáknak. A magyarok már a honfoglaláskor jól működő hírtovábbító rendszert hoztak magukkal a Kárpát-medencébe, ami a következő évszázadokban a történelmi változások következtében folyamatosan átalakult, de alapvető szerepét, az üzenetek továbbítását mindig betöltötte. A ma is működő Magyar Posta Zrt. jogelődje az osztrák–magyar kiegyezésnek köszönhetően 1867. május 1-jén jött létre, a legalapvetőbb, közös keretek fenntartása mellett önálló, nemzeti közintézményként, Magyar Királyi Posta néven. A magyar postaigazgatás története és az általa ellátott tevékenységi kör szorosan összefügg az elmúlt másfél évszázad történelmi eseményeivel, az egyre gyorsuló ipari és technológiai fejlődéssel, a társadalmi és gazdasági változásokkal és az ezekre adott válaszokkal. A jubileumi kisív az időszak jellegzetes szállítójárműveit mutatja be.
A felső sor első bélyegén egy olyan lófogatú csomagkézbesítő kocsi látható, amelyet a vasúttal el nem látott területeken postaszállításra, a nagyvárosokban levélgyűjtésre és csomagkézbesítésre a kezdetektől, egyre csökkenő mértékben (Budapesten 1958-ig) használtak. • A Magyar Királyi Posta a világon elsőként 1897-1900 között folytatott kísérleteket a postai szállítószolgálat motorizációjának megvalósítására, aminek egyik eredménye az 1900-1925 között üzemeltetett Csonka János-féle motoros tricikli, ami a második bélyegen tekinthető meg. • A harmadik bélyegkép Csepel kerékpárokon dolgozó postások munkába indulását ábrázolja. A kerékpár mint közlekedési eszköz az 1890-es évek óta része a postaszállító, azon belül is elsősorban a kézbesítő szolgálatnak. • Az alsó sor első bélyege a mozgópostát és a motorkerékpárt mutatja be. A XIX. század közepétől a vasút rohamos terjedése nyomán a posta is felhasználta ezt a szállítási módot: a nagy távolságra menő, nagy mennyiségű és terjedelmű küldeményeket vasúton továbbította – az 1863 és 2004 között létező mozgóposta a postai szállítószolgálat gerincét képezte. A bélyegen egy négytengelyes, az 1930-as évektől használt kocsi látható, ami még 1945 után is futott. 1926-tól kezdve a levélgyűjtési feladatokat a motoros tricikliktől átvették az oldalkocsis motorkerékpárok. Az alsó sor első bélyegének előterében az 1960-as évektől a táviratkézbesítő-szolgálatot ellátó 125 cm³-es, a hazai ipar által gyártott Danuvia motorkerékpár tekinthető meg. • A második bélyeg főmotívumaként egy ma már emblematikusnak számító, az 1961-től 1993-ig állományban lévő, az egykori Német Demokratikus Köztársaságban gyártott, különféle feladatokra használható Barkas gépkocsi szolgált. A bélyegkép hátterében a postai légi szállításra utaló repülőgép látható. • A harmadik bélyeg egy Nissan ENV 200 villamos hajtású gépjárművet mutat be, amit 2016 decemberétől mobilpostai és csomagkézbesítési feladatokra állítottak forgalomba. • A kisív keretrajzának alapját a másfél évszázad címereiből, logóiból, illetve postai telep- és kiszolgálóhelyekből álló montázs képezi.
A Magyar Posta folyamatosan keresi a fenntartható fejlődés lehetőségeit és Magyarország első számú postai szolgáltatójaként készül a következő 150 év kihívásaira. (Források: postamuzeum.hu; dapta.hu; mimicsoda.hu; wikipedia.org)
MP150:
Megrendelési kód:
2017120040011 (kisív)
2017120060012 (kisív FDC)
Megjelenés:
2017. május 4.
Névérték:
6 × 120 Ft (120 Ft – megjelenéskor belföldi levelezőlap és szabványméretű levél 30 g-ig tarifáknak felel meg.)
Nyomdai eljárás:
4 szín ofszet
Példányszám:
60.000 db kisív
Méretek:
bélyeg: 40 × 30 mm
kisív külső vágási mérete: 150 x 88 mm
Papírfajta: enyvezett bélyegpapír optikai fehérítővel
Gyártó: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
Tervezőművész:
Domé Eszter
Fotóművész:
Hajdú József
Forrás: Postamúzeum
2017/12
POSTATÖRTÉNET 2017
A Magyar Posta postatörténeti bélyegsorozat kibocsátásával kezdi el forgalmi bélyegeinek megújítását.
2017-ben hat címletet jelentet meg. Az 5, 10, 30, 100, 200 és 300 Ft-os névértékű bélyegeket tartalmazó
öntapadós sorozat Baticz Barnabás grafikusművész tervei alapján a Pátria Nyomda Zrt.-ben készül, a
forgalmi igények szerinti példányszámban. Az újdonságok 2017. május 4-től kaphatók az elsőnapi
postákon, a Filapostán, továbbá megrendelhetők a Magyar Posta internetes áruházán keresztül is.
A forgalmi bélyegek és bélyegsorok a postaigazgatások fontos kiadványai, amelyek magukon hordozzák a
kibocsátó ország és a kibocsátó posta értékeit, jellegzetességeit. Az idén függetlenné válásának 150 éves
évfordulóját ünneplő Magyar Posta új forgalmibélyeg-sorozat kibocsátását kezdi meg Postatörténet 2017
címmel, amelynek címletein a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó jellegzetes vagy különleges tárgyak és
munkaeszközök jelennek meg a kezdetektől napjainkig. A grafikák tervezésekor fontos szempont volt, hogy az
ábrák a bélyegek alapfunkciójukat – a postai díjak lerovását – jól látható névérték-ábrázolással támogassák.
Abból a célból, hogy használatuk egyszerűbb és gyorsabb legyen: a bélyegek öntapadós változatban
készültek.
Az 5 Ft-os címleten jellegzetes postai munkaeszközök, bélyegzők és pecsétnyomók láthatók: középen egy
hely- és keletbélyegző, amit a dátum megjelölésére forgatható kerekekkel láttak el. A korabeli bélyegzőket
Első Magyar Bélyegzőgyár néven elsősorban Klassohn Antal cége készítette a Magyar Királyi Posta számára.
A bélyegzőpárnára feltámasztva az INDÍTÁS UTÁN feliratú szögletes kezelési bélyegző, a párnától jobbra
egy a koronás postakürttel vésett pecsétnyomó fekszik.
A 10 Ft-os bélyeg egy olyan lófogatú csomagkézbesítő kocsit ábrázol, amelyet a vasúttal el nem látott
területeken postaszállításra, a nagyvárosokban levélgyűjtésre és csomagkézbesítésre a kezdetektől, egyre
csökkenő mértékben (Budapesten 1958-ig) használtak.
A 30 Ft-os címlet fő témája egy 1894-ben rendszeresített ún. gépi ürítésű levélszekrény, ami jelentősen
meggyorsította a küldemények összegyűjtését. Ezek a berendezések piros színükkel, sátortetős és
oromdíszes alakjukkal a magyar postaigazgatás jellegzetes berendezéseivé váltak. Ma is használnak hasonló
rendszerű levélszekrényeket.
A 100 Ft-os címleten egy postahivatali címertábla jelenik meg. Amikor 1867. május 1-jén a Magyar Királyi
Posta belügyeiben függetlenné vált, első vezetője, Gervay Mihály országos postafőigazgató legfontosabb
intézkedései a posta nemzeti jellegét hangsúlyozták, közülük is kiemelkedett a postahivatali címertáblák
cseréje. Az osztrák címeres, német nyelvű táblák helyére nagyon rövid idő alatt új, egységes megjelenésű
magyar címertáblák kerültek.
A 200 Ft-os címleten egy a postaaltisztek számára rendszeresített egyenruha részét képező sapka látható,
ami sötétkék posztóból készült a magyar huszárcsákók szabásmintájára. Az aranyszínű gombot, melyen a
koronás postakürt látható, a fémszállal készült zsinór kapcsolja a sapkarózsához, az ugyancsak fémszálból
készült rozettát a magyar királyi korona képe díszíti. A fekete simléder fölé varrt fém ellenőrző szám a fővárosi
kézbesítők megkülönböztetésére szolgált, és a második világháborúig volt használatban.
A 300 Ft-os címlet egy postakürtöt mutat be. Ez a középkortól használatos eszköz mára világszerte elterjedt
szimbólum, a nemzeti színekkel, hatalmi jelvényekkel kiegészítve sok esetben az adott ország nemzeti
postáját jelképezi. A XIX. század közepétől a lófogatú postajárművekkel jobbára már csak küldeményeket
szállítottak, a postakürtöt ezeken a járatokon használták megkülönböztető jelzések leadására. 1867 után a
zsinór, mellyel a hajtó nyakába vagy vállára akasztotta, előírásszerűen nemzeti színű volt.
Bízunk abban, hogy az új Postatörténet 2017 bélyegek Társaságunk meghatározó, a küldeményeken gyakran
megjelenő kiadványaivá válnak. Forrás: Postamúzeum – www.postamuzeum.hu
POSTATÖRTÉNET
2017:
Megrendelési kód:
2017300050631 (sor)
2017300060032
(FDC)
Megjelenés:
2017. május 4.
Névértékek:
5 Ft, 10 Ft, 30 Ft, 100
Ft: kiegészítő címlet;
200 Ft: tértivevény;
300 Ft: belföldi
elsőbbségi egyéb levél
100 g-ig tarifáknak
felelnek meg
megjelenéskor.
Nyomdai eljárás:
flexo-nyomtatás, 4
szín
Példányszám:
forgalmi igények
szerint (ívenként 50
bélyeg és 10
vonalkód)
Perforálási méret:
26 x 33 mm
Papírfajta:
matt eco öntapadós
papír
Gyártó:
Pátria Nyomda Zrt.
Tervezőművész:
Baticz Barnabás
Fotóművész:
Hajdú József
Forrás:
Postamúzeum
2017/13
150 ÉVE SZÜLETETT IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA
A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Iványi Grünwald Béla festőművész születésének 150. évfordulóját. Az újdonság négy bélyegképet tartalmazó kisív formátumban, Baticz Barnabás grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 60 000 példányban. Május 5-től kapható az elsőnapi postákon, a Filapostán, továbbá megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházán keresztül is.
Iványi Grünwald Béla (1867. 5. 6. – 1940. 9. 24.) a magyar festészet meghatározó személyiségeinek egyike. Életműve három nagy periódusra oszlik: 1889-től 1909-ig a nagybányai művésztelep jellegzetes vonásai, míg az ezt követő periódusban stilizáló törekvések figyelhetők meg festményein, majd az 1920-as évek után az alföldi festők hatását magába ötvöző impresszionista jegyek jelennek meg képein.
A Somogy megyei Som határában levő Darázs-pusztán, hétgyerekes családban született. Iskoláit magántanulóként végezte Székesfehérváron, majd Budapestre került, és ott 1882-ben a Mintarajziskolába járt, ahol Székely Bertalan tanítványa volt. Az iskola befejezését követően számos nagy elődjéhez hasonlóan külföldön tanult: 1886-ban rövid ideig Münchenben, majd 1887-ben Párizsban a Julian Akadémián szerzett új ismereteket. 1889-től szerepelt kiállításokon, első jelentős képe az 1890-ben festett Isten kardja c. festmény volt, aminek ihletőjéül az Attila eredetmonda szolgált. 1892-ben Ferenczy Károllyal visszatért Münchenbe, ahol Hollósy Simon köréhez csatlakozott. 1893-ban festette a Nihilisták sorsot húznak című nagyszabású zsánerképét, amit ma a debreceni Déri Múzeumban őriznek. A millenniumi kiállításra készült hatalmas képe, a Tatárjárás után. A nagybányai művésztelep egyik alapítója és tanára volt. Az itt készült képein a plein air problémájával foglalkozott, művészetére főleg Ferenczy Károly hatott. Vezetéknevét ekkor egészítette ki az Iványi előtaggal. Képei közül kiemelkedik a Holdfelkelte (1896), a derűs hangvételével a legszebb magyar tájképek közé tartozó Itatás (1902) és a Tavaszi kirándulás (1903). 1907-től elfordult a nagybányai szigorú természetelvűségtől, és addigi munkáit dekoratív, stilizáló, szecessziós kísérletek váltották fel. 1909-ben már nagyszabású képpel – a Vendégség című kompozícióval – jelent meg. Nagybánya után 1907-ben Kecskemétre költözött, ahol éveken keresztül vezetője és tanára volt az ottani művésztelepnek. Itt alkotta meg a Kecskeméti Kaszinó homlokzatát díszítő allegorikus csoportjait (1912), majd a Tavasz ébredése című művét (1913). Az I. világháború után a Balatonhoz költözött, ahol Munkácsy Mihály és Paál László tradíciójához kapcsolódó, egyszerű kivitelezésű, valósághű tájképeket festett, közben állami megrendelésre Debreceni Egyetem aulája számára egy nagyméretű történelmi kompozíciót is készített. A bélyegképen a művész Nagybányai táj a Gutinnal című festménye látható, ami a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában található. Az elsőnapi boríték a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének részét képező Önarckép című alkotás felhasználásával készült, az alkalmi bélyegző pedig egy festőállványt szimbolizál.
A nagybányai művésztelep alapító mesterei között az ő művészete követte legrugalmasabban mozgalmas korának stílusváltozásait, elragadó színfantáziáival a legváltozatosabb munkásságú magyar festők egyike volt. Számos nemzetközi kiállítási díjban és állami elismerésben részesült. Alkotásai ma több ismert múzeumban és magángyűjteményekben kapnak helyet. (Források: Zádor Anna-Genthon István (főszerkesztők): Művészeti Lexikon, Budapest 1981; visuart.hu; wikipedia.org)
IVÁNYI150:
Megrendelési kód:
2017130040011 (kisív)
2017130060112 (FDC 1bg)
2017130060012 (FDC kisív)
Megjelenés: 2017. május 5.
Névérték: 375 Ft (Megjelenéskor „Belföldi elsőbbségi egyéb levél 250 g-ig / Európai elsőbbségi levelezőlap és szabványméretű levél 20 g-ig” tarifáknak felel meg.)
Nyomdai eljárás:
4 szín ofszet
Példányszám: 60.000 db kisív (kisívenként 4 bélyeg és 1 vonalkód)
Perforálási méret:
30 x 40 mm
A kisív vágási mérete:
80 x 110 mm
Papírfajta: enyvezett bélyegpapír optikai fehérítővel
Gyártó: Pénzjegynyomda
Tervezőművész:
Baticz Barnabás
Forrás: MMK Janus Pannonius Múzeum, Pécs (bélyeg); Magyar Nemzeti Galéria / Cultiris (boríték)

2017/14
EUROPA2017: KASTÉLYOK
Az Európai Postaüzemeltetők Egyesületének (PostEurop) tagjai évente bocsátanak ki
azonos témában bélyeget, amivel a posták együttműködésének hangsúlyozása mellett a
filatélia fontosságát is bemutatják. A bélyegek megjelentetésével a tagországok felhívják a
figyelmet a közös európai történelmi és kulturális gyökerekre és a jövőbeli közös célokra.
Az „EUROPA bélyeg” az egyik legnépszerűbb gyűjtési téma, és a hivatalos logóval ellátott
kiadványok a legkeresettebb bélyegújdonságok között találhatók. 2017-ben kastélyok
témaköre kerül feldolgozásra. A 2×2 bélyegből álló magyar bélyeg kisív Domé Eszter
grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben 70.000 példányban készült. Az
újdonság május 5-től kapható az elsőnapi postákon, a Filapostán, továbbá megrendelhető
a Magyar Posta internetes áruházán keresztül is.
Az első címleten a tiszadobi Andrássy-kastély látható. A település ma Borsod-Abaúj-Zemplén,
Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határán fekszik, holtágak, ártéri erdők és füves
puszták veszik körül. A maihoz nagyon hasonló rendkívüli szépségű vadregényes táj övezte azt a
területet, ahol 1886 és 1890 között a kastély felépült. Tervezője Meinig Arthur volt, akit az itt birtokkal
rendelkező Andrássy Gyula gróf arra inspirált, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika
legnemesebb építészeti elemeit elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva. A kitűzött célok
teljesültek: az elkészült épület külső jegyei alapján több erdélyi kastélymintát sikerült ötvözni. A kastély
kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol- és francia park volt, benne híresen szép
rózsalugasokkal, melyet virágkorában állítólag Erzsébet királyné is megcsodált. Érdekessége az
épületnek, hogy a legenda szerint 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12
tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van. A
műemléki védelem alatt álló, mára teljesen felújított kastély és a hozzá kapcsolódó park
látogatóközpontként működik, ahol korhűen berendezett termekben állandó és időszaki kiállítások és
kulturális események várják az érdeklődőket.
A második címleten a nádasdladányi Nádasdy-kastély épülete tekinthető meg, amely Fejér
megyében, Nádasdladány községben található. A Nádasdy család sok évszázados múltjának,
erejének és hatalmának megőrzött szimbóluma a XVI. századi angol és skót építészet hagyományait
idéző kastély és az azt körülvevő park a hazai kastélyépítészet egyedi épületegyüttese. A historizmus
korának remeke 1873-1880 között épült, építtetője gróf Nádasdy Ferenc, tervezője Linzbauer István
volt, az épület belső kialakításának terveit 1880-tól Hauszmann Alajos jegyezte. A belső teret a
korszak legismertebb mestereinek művei és alkotásai díszítették. A kastély talán legkiemelkedőbb
terme a családi arcképcsarnok, az Ősök Csarnoka, ahol a felmenők egész alakos festményeit őrizték.
A második világháborút követően az épület állaga jelentősen leromlott, a benne található értékeket
széthordták. 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánították és állami tulajdonba került. Napjainkban a
kastély földszintjének egy része felújítva és berendezve, múzeumként, állandó és időszaki
kiállításokkal és rendezvényekkel fogadja a látogatókat. Az Ősök Csarnokába fokozatosan
visszakerülnek a családot ábrázoló festmények és elkezdődött a korábban híres könyvgyűjtemény
ismételt összeállítása. (Forrás: tiszadob.info; tiszadob.hu; forsterkozpont.hu; wikipedia.org)
A bélyeg kisív keretén a dégi Festetics-kastély, az alkalmi borítékon az Edelényi Kastélysziget részlete
látható.
EUROPA2017:
Megrendelési kód:
2017140040011
(kisív)
2017140060012
(FDC)
Megjelenés:
2017. május 5.
Névérték: 4 × 335 Ft
(Megjelenéskor
„Európai országokba
levelezőlap és
szabványméretű levél
20 g-ig”.)
Nyomdai eljárás:
4 szín ofszet
Példányszám:
70.000 kisív
Bélyegek perforálási
mérete: 40 x 25 mm
A kisív vágási
mérete: 70 x 120 mm
Papírfajta: enyvezett
bélyegpapír
Gyártó:
Pénzjegynyomda Zrt.
Fotó: Batár Zsolt,
Bélavári Krisztina,
Csutkai Csaba, Nagy
Krisztina
Tervezőművész:
Domé Eszter
Ismét legyen magyar a legszebb EUROPA bélyeg!
Támogassa szavazatával Ön is 2017. május 9. és
szeptember 9. között az internetes
bélyegszépségversenyen résztvevő magyar bélyeget!
www.posteurop.org/europa2017